Németek és németalföldiek a Kárpát-medencében – Hungarikumokkal a világ körül 8/1.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Kétmillió forintot kapott 2009-ben a Galaktika magazint kiadó Metropolis Media Group Kft. az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt.-től az 1972 és 1995 között megjelent klasszikus Galaktika 175 számának digitalizálásra. Az első öt szám fel is került az oldalra 2010-ben, de aztán meghalt a projekt: a mai napig nem érhetők el a régi Galaktika lapszámai online. Burger István nem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.
„Örömmel jelentjük, hogy mától ingyenesen letölthető a Galaktika első száma a Galaktika boltban. (…) A Szerencsejáték Zrt.-nek köszönhetően a magazin szerkesztősége mostantól hetente bővíti a letölthető magazinok kínálatát, amíg fel nem kerül az első öt lapszám” – olvastuk a minap az SFportalon. A cikkre teljesen véletlenül bukkantunk az oldal böngészése közben, és mivel időbélyegzés nincs a portálon, ezért azt hittük, egy friss bejegyzésről van szó.
A neten elérhető olvasnivaló mindig öröm, hát még ha a magyar fantasztikus irodalom szocializmus alatti zászlóshajójának első darabjáról van szó. Hiszen ez igazi történelmi darab.
Így át is kattintottunk a Galaktika felületére, ahol azonban nyomát sem leltük az ingyenes kiadványnak: sem az első számnak, sem a többinek. Hamar kiderült, hogy a támogatás 2009-es, a cikk pedig 2010-es. Időközben nyilván átalakult az oldal és eltűnt a letöltési link, de hosszas kutakodás és kérdezősködés után sem találtuk nyomát a régi Galaktika digitalizált lapszámainak. (Frissítés: figyelmetlenek voltunk: az első öt szám valóban elérhető a Galaktika oldaláról, bár délelőtt a linken még csak három szám volt fent – lásd a cikk végén a frissítéseket. Cikkünk további részére nézve viszont ez a tény nem változtat semmit.)
Találtunk azonban egy cikket 2014-ből, amelyben Burger István, a lap főszerkesztője nyilatkozott a témáról – pontosabban egy beszélgetésen ejtett szót róla. Idézzük: „A folyamat jogilag is bonyolult, a vele járó költségeket és időráfordítást nem is említve. A jogok megszerzése, a begépelés, a szerkesztés költségei mind-mind a kiadót terhelnék, ami viszont nem térülne meg. Szeretnék, ha elektronikus formában is elérhetőek lennének a korábbi lapszámok, de ezt addig nem tudják megvalósítani, amíg külső támogatást nem kapnak” – mondta Burger a beszélgetésen.
Pedig a Szerencsejáték Zrt. adott rá kétmillió forintot
Ezután megkerestük a Szerencsejáték Zrt.-t, hogy milyen körülmények között, milyen keretből, milyen alapon és mire juttatott támogatást a Galaktikának. Alapvetően persze remek dolog, hogy a szerencsejátékból befolyó tetemes bevétellel – és egyben közpénzzel – a cég ilyen kulturális missziót is támogatott az erősebb és gyengébb futballcsapatok, a Filmalap, az NKA, illetve egyéb civil, illetve szakmai szervezetek (például a Századvég alapítványa) mellett, de szerettünk volna tisztábban látni a kérdésben.
A Szerencsejáték Zrt. sajtóirodája kérdésünkre válaszolva az alábbi tájékoztatást adta: „A korábban leírtakat megerősítve a Szerencsejáték Zrt. 2009 decemberében nyújtott támogatást a Galaktika magazin első 175 számának digitalizálásához. Támogatási kérelemmel a Metropolis Media Group Kft. fordult a Szerencsejáték Zrt.-hez.” A cég arról is írt, hogy a támogatás óta két menedzsment-váltáson is átestek, illetve hogy 2015 óta a támogatási rendszerük is átalakult: a Társaság közvetlen támogatási tevékenységét 2015. január 1. napjától a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. végzi. A kérelmek elbírálásában az ügyvezető igazgatót a független szakértőkből álló Társadalmi Tanácsadó Testület segíti javaslataival a Társaság hatályos Támogatási Szabályzata alapján, és a levél szerint szigorú ellenőrzési feltételek mellett folytatnak utókövetést a támogatások tiszta felhasználásáról.
Ez utóbbi szakasz arra kérdésünkre adott implikáltan választ, hogy ellenőrizte-e a Szerencsejáték Zrt., hogy mire használta fel a régi Galaktikák digitalizálásához kért adományt az új Galaktika kiadója, a Metropolis Media Group Kft. Ugyanis 175 lapszám helyett az általunk elérhető információk szerint csak öt került digitalizálásra. Azt hámozzuk ki az adott feleletből, hogy ilyen ellenőrzés vagy utókövetés nem történt. A cég azt javasolta, hogy további kérdéseinkkel forduljunk a kiadóhoz.
Az első Galaktika 1972-ből, Bosch-festménnyel a címlapon
Mire elég kétmillió forint?
A régi Galaktika antológia a hazai fantasztikus irodalom zászlóshajójaként, Kuczka Péter szerkesztése alatt 1972 és 1995 jelent meg. Ez összesen 175 számot jelent, először B5-ös méretben 128 oldalon, majd 1985-től A4-es méretben 96 oldalon, végül 1993-ban A5-ös méretben, ismét 128 oldalon. Ha nagyvonalúan mindegyik lapszámot A4-esnek és 128 oldalasnak vesszük, akkor 22.400 oldalról beszélünk. A találomra kiválasztott, digitalizálással foglalkozó cég honlapja szerint egy könyvoldal digitalizálása optikai karakterfelismeréssel (OCR) oldalanként 59 forintba kerül. Összesen tehát, mai áron körülbelül 1,3 millió forintból a teljes régi Galaktikát lehetne digitalizálni.
Persze ez még csak a dolog technikai oldala: Burger István a 2014-es beszélgetésen arról beszélt, hogy a szerzői jogokat is rendezni kell. Ugyan márciusi cikkünk óta világos, hogy az új Galaktika nem éppen a letisztázott szerzői jogok élharcosa, de ez a kérdés valóban megbonyolíthatja és jelentősen megdrágíthatja folyamatot, ha a kiadó tényleg komolyan veszi az ügyet. Megkerestük Mezei Pétert, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának docensét néhány általános kérdéssel.
Mezei szerint minden attól függ, hogy akkoriban milyen szerződéseket kötöttek a szerzőkkel, de a konkrét tények ismeretében nem tudott pontos választ adni. „Potenciálisan lehetőségük van a digitalizálásra és a közzétételre, de csak ha kizárólagos, időben és térben korlátlan felhasználási jogot szereztek korábban” – írta a szakértő. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy kérdés az is: jogutódja-e egyáltalán a Metropolis Media Group Kft. az antológiát korábban kiadó Kozmosz Könyveknek, illetve megszerezték-e a jogokat Móra kiadótól. (Ez a kérdés egyébként márciusi cikkünk kapcsán is felmerült, hiszen az új Galaktikában hónapról hónapra megjelenik egy-egy novella a régi antológiákból.)
Burger nem válaszolt a kérdéseinkre
Természetesen megkerestük a kiadót, illetve Burger István főszerkesztőt is. A következőket akartuk megtudni: 1. Hány lapszámot digitalizált a Galaktika a 2009-ben kapott, kétmillió forintos támogatásból? 2. Milyen jogcímen, milyen keretből adott támogatást a Szerencsejáték Zrt.? 3. Milyen költségei vannak a digitalizálásnak, mennyibe kerül egy lapszám digitalizálása? 4. Hogy áll ez a projekt ma, 2016-ban?
Részletes, vagy legalább nagy vonalakban kielégítő válaszok helyett viszont Burger István főszerkesztő kurta üzenetben válaszolt levelünkre, amelyben felszólított minket, hogy töröljük elérhetőségét „céges és magánadatbázisainkból”, és jelezte, hogy ő is ezt teszi a mi elérhetőségeinkkel. Hozzátette: minden jogot megvon amellyel közvetlen kapcsolatba léphetünk vele, bár ez alatt nem pontosan értjük, hogy mire gondolt.
Nem tudtuk meg tehát, hogy hogy áll a digitalizálási folyamat és olvasható lesz-e valaha online a klasszikus antológiasorozat a Meropolis Media gondozásában. Hálásak lehetünk azonban a rendszerváltás előtti könyvkiadás bőkezűségének, ugyanis a Galaktikát olyan nagy példányszámban nyomták, hogy különböző antikváriumokban, illetve aukciós, illetve magánhirdetési oldalakon tulajdonképpen kis keresgéléssel a teljes sorozat elérhető akár egyben, akár darabokban. Ha máshogy nem megy, akkor pedig még mindig ott van a könyvtár.
Frissítés:
Közben kommentben jelezték nekünk a Molyon, hogy a Scribden fent van az első három szám. Jó olvasást!
Frissítés 2:
A Galaktika is reagált cikkünk két mondatára: Facebook-posztban mutatták meg, hogy honnan érhető el a digitalizált öt szám. Ez ugyanaz a link, amit az előző frissítésben tettünk közzé, de akkor még érdekes módon csak három szám volt elérhető ott. A többi kérdésre viszont sajnos továbbra sem feleltek, ezért kommentben újra feltettük őket. Hátha.